Receptek és Praktikák

Kenyérszentelés - Augusztus 20.

 

Mi juthat eszünkbe Augusztus 20-ról? - eszünkbe jut Szent István; az államalapítás;alt az új kenyér; az alkotmány és a Szent Korona ünnepe.
Másként fogalmazva: Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója; Szent István király ünnepe; az Új Kenyér ünnepe; valamint

1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe; 1991-től a Magyar Köztársaság hivatalos ünnepe. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.
 

A 2013-as esztendőben, a Szent István-napi kenyeret - a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje tagja - 

alt

Rábai Gábor monori pékmester és fia ifj. Rábai Gábor sütötte meg a Szent István-napi kenyér verseny győzteseként. A tönkölybúzás-joghurtos kenyér kovászos eljárással készül és csak természetes alapanyagokat tartalmaz. 

alt

 

 

 

 

 

 

 

Az augusztus 20.-i ünnepségen eladott kenyerek árából befolyt bevétel egy részét a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítványnak ajánlották fel - közölte Septe József a Magyar Pékszövetség elnöke.

2014. augusztus 19.-20. ⇒A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje:

  • Budapesten, a Várkert bazár és a Láchíd utca közti részen (Ireks Stamag és Falatnyi Pékség támogatásával) ; - augusztus 19.-20.
  • Százhalombatta - Damjanich úton, a Hungaricumok utcáján is külön képviselettel ünnepel a látogatókkal (Backaldrin Kft. és a Kemence Pékség Bp. támogatásával); - augusztus 20.
  • Orosházán -XI. Európai Kenyérünnep - Varga László; "a pékek a pékekért" alapítvány személyes felkérésére várjuk a látogatókat (Dowi Süti Kft. támogatásával); - augusztus 20.
  • Pécsen a Magyarok kenyere ünnepen, osztják tagjaink az Ország kenyerét és bemutató sütést tartanak (Retro Pékség támogatásával). - augusztus 20.

A felsorolt helyszíneken ismét találkozhat, vagy újonnan megismerkedhet a hagyományos sütőipari termékekkel, valamint a prémium termékekkel. A közös ünneplés mellett ellesheti a készítési fortélyokat; kóstolhat; láthat kenyérszentelést; gyermeke játékos foglalkoztatók közben ismerkedhet a pék termékekkel és alapanyagokkal.

Várjuk megtisztelő látogatását, érdeklődését az egész napos ünnepi programokon!

 

Egy kis történeti áttekintés az ünnepről:
 -(1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.
 -1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt.
 -Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.
 -Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap
 -1926-ban már egy egész héten át ünneplik az államalapítót.
 -1950-ben betiltják a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep nem tűnik el a naptárból, csak a jelentése módosul.
 -A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami és egyházi ünnepet.
Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.

Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót.
 A szocialista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.
Az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg Szegeden (Péter-Pál napján megcsendül a kasza, illetve Péter-Pál másnapján, hogy pontosak legyünk, mert hisz Péter-Pál maga ünnep. De az ünnepet követő hajnalon évszázadok óta valóban percnyi pontossággal megcsendül, hibátlanul, úgy ahogy a költemények mondják.), ahova 150 ezer ember jött el. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.
 
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Pár gondolat a kenyérről:
 -A kenyér szó az újkori magyar köznyelvben csak a magas, erjesztett kenyeret jelenti. Számos európai nyelvben viszont a megfelelő szó jelentése magában foglalja egyrészt a kenyér régi formáját, az erjesztetlen lapos lepényt, másrészt pedig a kalácsféléket is. A magyar kenyér fogalom az utóbbiakra sosem terjedt ki igazán, a lepénykenyérre viszont igen.
 - Kenyerünk jellegzetes és egyedülálló készítménye volt a konyhaművészetnek. Régen a tálalás eszköze is volt, helyetesítve a tányért, de sütemény is volt - mákos guba.
 - Házi kenyerünk - tápanyaggazdagsága, biológiai értéke mellett - változatos is volt: -a Csallóközben a párélesztős burgonyás kenyeret ették; Csáktornyán a cukros élesztővel készült fehér kenyeret kedvelték; alma szüretkor sok helyen a burgonya helyett almát tettek a tésztába; használtak sovány tejet is ( az un. czökös kenyérbe bor és tej is került).
A jó házi kenyerünk készítését - mely lassú kelesztéssel készült, 4-6 kg-os, domború, nagy majdnem félgömb alakú kenyér volt - liszt szitálással kezdték és kovászolással folytatták.A kovászolás maga is igen változatos volt: használták az előző sütésből félretett és kiszáradt tésztacsomót; komlós korpát; különleges ízt adott az ún. párélesztő (sárgarépa, petrezselyemgyökér, vöröshagyma, zsályalevél, komlóvirág, aromásító növények langyosra hült főzőlevével leöntötték a korpát, majd egy darab kovászt beledagasztottak - napon megszárították és ritka szövésű vászonzacskóban szellős helyen évekig is eltarthatták). A kovászoló anyagot este langyos vízzel "felverték", majd pár órán át hagyták erjedni. Amikor hólyagos lett -általában éjfélkor -, kezdték a dagasztást; a megfelelő mennyiségű lisztből a már erjedő kovásszal, sóval, vízzel tésztát "gyúrtak", a dagasztás nehéz munkájával egyenletesre dolgozták a tésztát. Ezt követően hajnalig hagyták majd átdolgozva szakajtották, kosárba helyezték. Amíg a kenyértészta így pihent a kemence felfűtése is megtörtént. Bevetéskor a jól megkelt, rengő kenyértészta lapátra került, féloldalt megvágták és megmosták a tetejét, majd be a kemencébe.
A munka nagy volt, de az eredménye nem különben, így méltán válhatott a kenyér az életfenntartás szimbólumává. A kenyérszelés pedig szertartás, a megélhetés szimbóluma.
 

Amennyiben szeretne időben értesülni a rendezvényeinkről, úgy javasoljuk, hogy iratkozzon fel azon hírlevelünkre, amely erről küld Önnek információkat.

Rendezvényekről tájékoztató e-mail

  Frissítés Captcha  
 

 

Tekintse meg az eddigi rendezvényeinken készült képeinket.>>>

Rólunk írták>>>

 

Keresés

Hirdetés

Recept hírlevél

Sütött már otthon kenyeret?
 

Magyar Pékek Fejedelmi Rendje

Komárom

www.pekrend.hu

Tevékenységünket és működésünket a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatja