Receptek és Praktikák

Tepertős pogácsa a hagyományos különleges termékek uniós listáján

Uniós védelmet kapott a tepertős pogácsa

alt

Az Európai Bizottság 2013. november 14-én nyilvántartásába vette és ezáltal jóváhagyta Magyarország "Tepertős pogácsa" elnevezésre benyújtott bejegyzési kérelmét a hagyományos különleges termékek jegyzékébe.

A tepertős pogácsa védelme lényegében azt jelenti, hogy a tepertős pogácsát továbbra is mindenki úgy készítheti el, ahogyan akarja, de aki nem a hivatalos receptet használja, az nem alkalmazhatja a védettséget jelentő elnevezést és a kapcsolódó uniós jelvényt.

 

Nyilvántartásba vétel:

A történet 2007 áprilisában, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendi gyűlésén kezdődött, ahol Nagy Zsuzsánna Anikó (Baltás Lászlóné) ismertette a tagsággal az általa előkészített tepertős pogácsa munkaanyagot. Ezt követően Oláh Gyuláné, Nardai Anita és Csóti Erika segítettek kialakítani azt a beadványt, amely alapján megkezdődhetett a védelmi procedúra.  Az azóta eltelt évek jellemzően azzal teltek, hogy – a Vidékfejlesztési Minisztérium szakjogászainak segítségével – az igényelt kiegészítésekkel az eredeti dokumentáció pontosításra kerüljön kifogástalan, formába öntve, az újabbnál újabb uniós igénypontoknak megfelelő válaszok megadásával. Végül 2010. szeptember 27.-én az Európai Bizottság befogadta a módosításokkal kiigazított kérelmet a „Tepertős pogácsa” hagyományos különleges termékek csoportjába való felvételhez.

A legsokrétűbb feladat ezt követően az volt, hogy a szakanyag az unió területén egyértelmű, minden vállalkozás számára reprodukálható szakmai információkat tartalmazzon. Ebben a munkában, a Vidékfejlesztési Minisztérium, teljes mértékben a Pékrend szakmai ismereteire támaszkodott. 

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012.június.6-án tette közzé a magyar bejegyzési kérelmet, majd 2012. június 20.-án hivatalosan is közzé tették a tepertős pogácsa védettségi kérelmét. Bejegyzési kérelem a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján került közzétételre. Ezt követően Németország és Ausztria kifogást tartalmazó nyilatkozatot nyújtott be a magyar kérelem után – a kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kellett beérkeznie a Bizottsághoz. Németország kifogásolása alapján törlésre kerültek a liszt minőségi paramétereire vonatkozó előírások. Ausztria kifogása alapján megerősítésre került, hogy a bejegyzés iránti kérelem kizárólag a „Tepertős  pogácsa” magyar elnevezés hagyományos különleges termékként történő oltalmazására irányul.

Az uniós védettség – 2013. november 14. nyilvántartásba vétel óta - után, magát az elnevezést is megkapta a tepertős pogácsa, mégpedig "a magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény", illetve a "hagyományos különleges termék" megjelölést. A bejegyzett elnevezés-az 1216/2007/EK rendelet 2. cikke szerint- „Tepertős pogácsa”azzal a kiegészítéssel, hogy a termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja:„magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény”. Magyarországon, azon pékáruknak, amelyeket tepertős pogácsa néven forgalmaznak, folyamatosan meg kell felelniük az előírt standard – nek, amelyek meghatározzák az összetevőket és a termék formáját is. 

alt

A termékleírás szerint a magyar tepertős pogácsa kerek, henger alakú, és darált tepertőt, valamint sertészsírt tartalmaz, élesztővel lazított, omlós, vagy leveles szerkezetű. 

alt

 

 

 

Az elnevezésben szereplő „tepertős” jelző a zsírszalonna kisütése után visszamaradt tepertőt jelöli, ami aprítást követően, krém formájában adja a „kerek sós sütemény”, azaz a pogácsa jellegzetes alapanyagát. Ízesítésként sót és borsot kell használni készítésekor.

A termék legfontosabb jellemzői az alábbiak a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje beadványa alapján:

A „Tepertős pogácsa” kerek, hengeres alakú, 3-5 cm átmérőjű, 25-50 g tömegű, aprított tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertő pörkanyagaira jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20-30 %, lisztre számított 25-40 % mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 % -a, a tepertőből származik. 

Érzékszervi jellemzők:

 

Omlós tepertős pogácsa

Leveles tepertős pogácsa

Alak

Kerek, egyenletes henger alakú.

Kerek henger alakú, kismértékben megcsúszhat.

Héj

Felső része fényes, vörösesbarna színű, kereszt alakban sűrűn rovátkolt, oldala homokszínű, matt, alsó lapja vörösesbarna, matt.

Bélzet

Határozottan omlós szerkezet, de nem morzsálódó. A tepertő darabkái egyenletes eloszlásban találhatók, színe enyhén barnás.

Kissé leveles szerkezetű, régegekben szétszedhető, a tepertő darabkái rétegekben láthatók, színe enyhén barnás.

Íz

Tepertőre jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos.

Illat

Tepertőre és a sertészsírra jellemző; borsos.

 Fizikai és kémiai jellemzők:

§  Zsírtartalom: a késztermék bélzetének zsírtartalma, szárazanyagra számítva legalább 20,0% (m/m)

§  Sótartalom: a késztermékek bélzetének sótartalma, szárazanyagra számítva legfeljebb 4,0% (m/m)

A termékleírásban rögzítettek szerint előállított termék csomagolásán feltüntethető a termék megnevezésével egy látómezőben a hagyományos különleges termékek uniós szimbóluma, továbbá a címkézésben meg lehet jeleníteni a „hagyományos különleges termék” megjelölést vagy „HKT” rövidítést.

A termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást is tartalmazhatja:„magyar hagyományok szerint előállított”.

A bejegyzés névfenntartás nélkül történt, ami azt jelenti, hogy továbbiakban is forgalomba hozhatók azon termékek, amelyeket nem a termékleírás szerint állítottak elő, azonban ebben az esetben az uniós szimbólum, vagy a „hagyományos különleges termék” megjelölés, „HKT” rövidítés nem használható.

Európai bizottság – „DOOR adatbázis”:

Az EU még a 90-es évek elején hozott létre egy elismerési rendszert, amelynek célja, hogy az európai országokban előállított, különleges termékek eredetiségét igazolja egy uniós oltalom használatával. A rendszer elsődleges célja, hogy megvédje Európában a valóban különleges módon, vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket a hasonló, de nem minden szempontból eredeti vagy hagyományos módon elkészített termékektől. Emellett a rendszer egy egységes jelöléssel / szimbólumok használatával ezeknek a különleges termékeknek nagyobb ismertséget is biztosít, valamint tulajdonképpen értéküket is növeli – ezért mindenképpen jó, ha egy termék felkerül az EU valamilyen eredetiséget igazoló listájára.

A rendszer élelmiszerek mellett egyéb fogyasztásra szánt termékekre (pl. gyümölcsökre, sajtokra vagy húsipari termékekre), és mezőgazdasági termékekre (pl. illóolajokra, virágokra, dísznövényekre stb.) is vonatkozik. Mindezeket egy egységes, az ún. „DOOR adatbázisban” rögzítik, amelyben országok, terméktípusok, az oltalom jellege alapján lehet kutatni.

Az oltalom alatt álló termékek három nagy csoportba sorolhatók, attól függően, hogy elkészítésük vagy jelenlétük valamilyen földrajzi helyhez köthető-e, vagy a különlegesség inkább az elkészítés módjára, egyedi jellemzőire és az adott államban jellemző „hagyományosságára” vonatkozik.

A fent említettek közül a harmadik csoportba a „hagyományos különleges termékek” (HKT) 

alt– mint a tepertős pogácsa is – tartoznak. Ezek a termékek összetételükben, vagy az előállítás módjában hagyományosak, anélkül, hogy valamely földrajzi területtel kizárólagos kapcsolatban lennének. Különlegesek egyedi elkészítésük miatt, és hagyományosak, mert legalább egy nemzedék (legalább 25 év) óta jelen vannak, és ilyen szempontból tradicionálisnak tekinthetők az adott államban. Máig 43 termék kerülhetett fel erre a listára, magyar vonatkozásban elsőként szerepel itt a tepertős pogácsa, olyan termékek mellett, mint a nápolyi pizza vagy a híres mozzarella.

Uniós védettsége számos magyar terméknek van, többségükre az úgynevezett oltalom alatt álló eredet- vagy földrajzi megjelölést lehet alkalmazni. Oltalom alatt álló eredet megjelölést (OEM) megkapta a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói (vörös) hagyma, a gönci kajszibarack, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény. A földrajzi védettség pedig a budapesti téliszalámira, a csabai kolbászra/csabai vastagkolbászra és a gyulai kolbászra/gyulai páros kolbászra vonatkozik. Az elmúlt 1-2 év során ehhez csatlakozott a szürkemarhahús, az alföldi kamillavirágzat, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény és a Szőregi rózsatő is.

Összeállította: Nardai Attila

alt

Európai bizottság végrehajtási rendelete a magyar tepertős pogácsáról.

 
Hirdetés

Magyar Pékek Fejedelmi Rendje

Komárom

www.pekrend.hu

Tevékenységünket és működésünket a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatja