Receptek és Praktikák

Kunsági Perec

A kunsági perec egyetlen ágból, hurkolással jellegzetes perec alakúra formázott, 4-5 cm átmérőjű termék. Felülete aranysárga színű, fehér lisztes-sós foltokkal díszített, ízesített. 

Változatok:

Kevi perec: a kunsági perectől alakjában tér el.

Különleges, egyedi jellemzők:

A kunsági perec kézzel font, apró 3-5 cm átmérőjű, omlós bélzetű. Más tájak, térségek egyéb pereceitől apró méretében és omlósságában tér el.
    

Leírás:alt

A kunsági perec egyetlen ágból, hurkolással jellegzetes perec alakúra formázott, 4-5 cm átmérőjű termék. Felülete aranysárga színű, fehér lisztes-sós foltokkal díszített, ízesített.
A kevi perec: két ágból összefont 3-5 cm átmérőjű, kör alakú termék.
    
 

Történet:

Perec szavunk első írásos említése "perecz" formában 1347-ből való. A pereceket a parasztháztartások gyakran perecsütő asszonyoktól vásárolták. A perecsütők több helyen a 17-18. században már céhekbe tömörültek. Kialakultak perecsütő központok (Debrecen, Erdőhorváti, Somodi, Kapuvár, Csorna, stb.), amelyek kisebb-nagyobb területeket láttak el karika alakú apró perecekkel. Kisebb perecsütő központ volt a nagykunsági Karcagon. Tagjaik madzagra fűzve, százasával árulták a kunsági és a kevi perecet a piacokon.
A perecet a gyerekek iskolába vitték, fogyasztották nagypénteken böjti ételként, bekerült a lakodalmi étrendbe. Emellett a halotti torok étele is volt, és halottak napján a temetőnél a koldusoknak is osztogatták.
    A perecet kétféleképpen készítették: az ujjnyi vastagságúra elnyújtott tésztát perec-szaggatóval kiszaggatták. A másik és elterjedtebb a perec-fonás: "a tésztát zsinórszerűen hosszúra nyújtják tenyérrel, majd a két tenyér ellenkező mozdulatával azt megsodorják és kétrészt hajtva, felemelve magától összefonódik, utána a fonat két végét összenyomják és kész a kerek-perec".
    

Felhasználás:

Lakodalmakkor az ifjú párt kísérő nászmenet női illetve kislány tagjai osztogatták a kunsági és kevi pereceket az úgynevezett “hívatlanok”-nak, a bámészkodóknak. Ez a szokás helyenként még ma is élő. A falusi búcsúknak elengedhetetlen kelléke volt régebben és ma is a kunsági és a kevi perec. A Nagykunságban a perecsütő asszonyok régóta háziiparként űzik a perecsütést. Számuk mára megfogyatkozott, alkalmi munkaként, elsősorban piaci árusításra és különböző ünnepekre készítik a kunsági és kevi pereceket. Ma már a pékszakma átvette a perecsütést, a kunsági és kevi perecet folyamatosan gyártják és forgalmazzák a régióban. A napi élelmiszerek között - az egyéb rágcsálnivalók mellett - előkelő helyet foglal el ez a kellemesen sós ízű kis perec.
 

Szakmai fogások:

A tészta rudakból hurkolással formálják. A kunsáaltgi perec hurkolása az iparban is csak ügyes kezek munkájával lehetséges. Sütőlemezen kelesztik. Felületét kétszer, kelesztés előtt és közvetlenül a sütés előtt felvert tojással kenik. A sütés befejezése előtt 2-3 perccel a sütőlemezeket a kemencéből kihúzzák, a pereceket liszt-só-víz keverékkel bepancsolják (bepermetezik), majd a kemencébe visszahelyezve befejezik a sütést.

 

 

Keresés

Hirdetés

Recept hírlevél

Sütött már otthon kenyeret?
 

Magyar Pékek Fejedelmi Rendje

Komárom

www.pekrend.hu

Tevékenységünket és működésünket a Nemzeti Együttműködési Alap Támogatja